HTML

-denes- futóblogja

Ide próbálom majd gyűjteni a futással kapcsolatos gondolataimat, a publikus részbe a fontosabb állomásokat, összegzéseket, versenybeszámolókat.

Friss topikok

Linkblog

Kitörés 60 éjszakai TT 2022.02.11-12

2023.02.12. 15:22 -denes-

Hát ezt sem sikerült feladni... Pedig megpróbáltam, mint tavaly a Kinizsit. Akkor is továbbmentem végül. És most sem bántam meg.
A túra maga gyönyörű, az éjszakai élmény óriási plusz.
No de csak sorjában... Autóval ebéd után Szomorra, a célba, azzal megyek majd másnap haza. Onnan alkalmi stoppal a Széll Kálmán térre, mert az egyetlen buszunkat Szomorról egy balf*** spori miatt elszalasztjuk. Onnan gyalog fel a Várba. A Bécsi kaput elállja vagy 10 rendőrautó és rengeteg állig felfegyverzett egyenruhás, óriási a készültség. Nem miattunk.
50 perc várakozás a rajtoltatásra Várban. És én még jól jártam. Ezzel csinálhatnának már valamit, minden évben ez van.
Mire elindulhattam, a szélben átfagytam, a lábfejeim is, így sérüléstől tartva meg sem próbáltam megfutni az első 2 kilométert, a Városmajort. Máskor ez szokott lenni a bemelegítés, utána meg már jön a hosszú erős emelkedő, Diós árok, ahol amúgy sem futnék. Tetején az első EP az Erzsébet-emléknél, az orosz harcálláspont. 5,5 km, még nagyon az elején vagyunk.
Hosszú sorbanállás, apa, kezdődik... Pár perc után hmmm... � az ismerős diszkomfortérzés, légszomj, ezért ránézek az órára, 200+ a pulzusom... Megpróbálok pár dolgot a megállítására, hogy továbbmehessek, 20 percet szánok rá. Nem sikerül. Ritkán sikerül. Eldöntöm, hazamegyek. Vagy Szomorra, ha van még este oda busz, hiszen ott vár az autóm a célban. Visszafordulok, elindulok a Délibe, lefelé a párszáz lépcsőn, szemben a tömött sorokban érkező túrázókkal. Közben nézem a telefonon a buszmenetrendet is. Aztán mire leérek a lépcsősor aljára, elmúlik a zavar a rendszerben. Talán a belenyugvás miatt. Újratervezés, visszaindulok, folytatom a túrát. (Tavaly ugyanez vagy másfél órámba került a Kinizsin.)
Akkor hát innen már nem kockáztatok, futókirándulás helyett gyalogtúra, időterv törölve. Csak az enyhe és sima lejtőkön kocogok majd bele, de hát ebből meg nem sok van.
Viszont eddigre már "rossz társaságba keveredtem", megsűrűsödtek előttem a népek, vagy ezer ember megelőzött, sok helyen lehetetlen vagy értelmetlen volt előznöm, és mindegyik ellenőrzőponton hosszú sorbanállás, a János-hegyen pl. 15 perc. Ismét rámfagy a ruha.
Előtte még Normafa, 8 km környéke. Innen már téli környezetre váltunk, és nagyon sokáig, jó 30 km-en át letaposott havas-jeges talajon haladunk, amit csak néhány alacsonyabb részén vált fel a dagonya. Ezek között vannak meredek lefelék is, rögtön az első a János-hegy után.
Hoztam ugyan csúszásgátlót, de egész úton nem vettem fel, itt sem, a szuper decás terepcipő a lehető legjobb választás volt mára, a Speedcrossal a jégen, a Speedgoattal a sárban szívtam volna, és hát az évek meg a rutin, a legtöbb necces helyzetet már meg tudom már oldani a botokkal, és így sem lassabb a csúszásgátlós verziónál, beleszámítva az ahhoz szükséges gyakori fel-levételt.
Egyszer azért sikerült elesni, egy váratlan fekete jégen - ahol amúgy sem lett volna rajtam a csúszásgátló. Pár ütődés az alkaron, ez benne van, de hogy legyen valami új is, kificamodott a bal gyűrűsujjam. Először csak azt éreztem, hogy fáj, aztán ahogy próbáltam mozgatni, nem működött. Egy erős szorítással visszaroppantom a helyére, aztán egész hazáig nincs is vele gond. Otthon megpihenve aztán bedagadt és beállt, ahogy kell.
A melegfront éjszakára ígért erős szele éjfél körül meg is érkezett, aztán velünk is maradt végig. A nyílt részeken kellemetlen volt, 40-50 km/h, legrosszabb talán a Nagy Szénáson, teljesen nyílt hegytető, kellett a plusz csősál az arcra. A ruházatot amúgy elég jól eltaláltam, talán még egy réteget felvehettem volna a szél miatt, de nem számoltam ennyi gyaloglással.
Utolsó tüske, a Kakukk-hegy siratófala, onnan a csúcsról pedig már csak 2 km lejtő a cél. Az eleje egy izgalmas meredek.
"A gyaloglás a pihenés egyik formája" tartják a hosszútávfutók és én magam is - ez persze ilyen távon már nem feltétlen igaz, de ha nem fut az ember, egész kényelmesen meg lehet csinálni egy ekkora túrát, ennyi szinttel is.
Kitörés 60 éjszakai teljesítménytúra.
Budai-vár - Diós-árok - Széchenyi-hegy - Normafa - János-hegy - Nagy-Hárs-hegy - Hűvösvölgy - Újlaki-hegy - Virágos-nyereg - Csúcs-hegyi-nyereg - Alsó-Jegenye-völgy - Solymár - Zsíros-hegy - Nagy-Szénás - Kutya-hegy - Fehér út - Perbál - Anyácsapuszta - Kakukk-hegy - Szomor.
58 km 2000 m szintemelkedés és -csökkenés.

img_20220212_162952.jpg

img_20220212_174629.jpg

img_20220212_181732.jpg

img_20220212_185741.jpg

img_20220212_185925.jpg

img_20220212_204054.jpg

img_20220212_211202.jpg

img_20220212_222210.jpg

img_20220212_222220.jpg

img_20220213_003723.jpg

329151755_3151914015100549_560881881750243972_n.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://denesfutas.blog.hu/api/trackback/id/tr7018049378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása