Előrebocsátom, hogy életem legjobb maratonját futottam. Ha nem is a leggyorsabbat.

Előzmények

Röviden összefoglalom, ami az előző postokból ide tartozik, és úgy gondolom, befolyásolhatta az eredményt.

Az előző egy évben majdnem kétszerannyit futottam, mint az azt megelőző években áltlagosan. Ez többnyire hosszú futásokból jött össze, a futásaim átlagos hossza 17 km volt, de ebben benne volt heti 1-2 "kötelező" rövidtávú (1 órás) családi futás. A kötelező természetesen belső kényszert jelent. Volt 2 maratonom, 2 hatórás és 2 tizenkét órás futásom. Ebből kiemelendő a szeptemberi "teljesítményem", amire így utólag már nem vagyok büszke: Nike Félmaraton Budapesten, egy hét múlva 12 órás OB Csákváron 94 km, 1 hét múlva 25 km-es hegyi teljesítménytúra (futva), 1 hét múlva 12 órás jótékonysági futás Fehérváron 6+87 km, egy hét múlva Plus maraton Budapesten. Borítékolható volt, hogy a maraton nem fog sikerülni, csak én nem láttam előre, illetve bíztam valami csodában. Máskor az utolsó 3 hétben folyamatosan "lecsengetve" a terhelést, már a maraton előtti hétvégét és hetet is pihenéssel töltöm. Ahogy kell.

A sikertelen maraton után határoztam el, hogy ha már így "be vagyok edzve", egy jókora pihenő után megpróbálok valami jó időt futni még az ősszel egy másik maratonon vagy az 50 km-es OB-n Debrecenben. 

Aztán - november közepi, végi maratont keresve - ráakadtam a firenzeire, és rögtön tudtam, hogy ő kell nekem. Volt is egy "biankó csekkem" egy olaszországi maratonra, hát beváltottam.

Attól kezdve már nem futottam se sokat, sem igazán hosszúkat, mert tudtam, hogy nem erre van szükségem. A szükséges kilométerek már a lábamban voltak, csak idő kellett nekik a regenerálódáshoz. Pihenés nélkül ugye az edzés...

Logisztika

Sikerült egy igen jó helyen szállást foglalni, mind színvonalban, mind a rajthoz és a célhoz való közelségben. A nevezés, internetes utalással pillanatok alatt megvolt. Az emailes visszaigazolás mintaszerű és gyors (BSI, figyelj!): először az utalásról azonnal, majd másnap egy végleges Entry Confirmation, minden adattal és részletes információval a praktikus tudnivalókról.

Autóval terveztük az utat, ugyan szóba került a busz is, de egyrészt kétszerannyiba került volna, mint az autózás (ld. tömegközlekedés előnyei), másrészt sokkal tovább tartott volna az út. Így az a terv született, hogy az odavezetés fáradalmait kipihenendő, 1 pihenőnapot eltöltünk még ott, a verseny előtt.

Próbáltam útitársakat keresni, főleg a vezetés megosztása miatt, a Futóbolondoknál és a Futanet fórumokon is, de úgy látszik, mindenkinek más tervei voltak arra a hétvégére. 

Így hát ketten vágtunk neki a legállandóbb "segítőmmel". :)

A viamichelin ajánlott útvonaltervét kicsit megmódosítva, péntek reggel indultunk,terv szerint este hatkor már ott kellett volna lenni, de a kísérőm sajátos itinerkezelésének köszönhetően alapos országjárásba fogtunk. Milánó felé félúton már nekem is feltűnt, ogy mintha az a maraton később lenne 2 héttel, így este 9-re már Firenzébe is értünk. Ott még egy kis kalandozás a városban (elvégre magyarok vagyunk), majd meglett a szálloda, letehettem az autót. Attól kezdve már minden simán ment... :)

Másnap délelőtt rajtcsomag átvétel, majd délután városnézés. Felkapaszkodtunk a Michelangelo térre, ahol másnap a rajt is volt.

Rajtcsomag

A rajtcsomagot csak előző nap lehetett átvenni, a Marathon Expo-n.

Az Expo a város egyik stadionjában lett megrendezve, rengeteg kiállítóval és prezentációval. Az összes sportszergyártón kívül saját standot állított minden jelentős olaszországi maraton, de jónéhány külföldi verseny is, ezek közül két szaharai 100 km-es verseny és egy bagdadi maraton keltette fel a figyelmemet. Nem számoltam, ez utóbbira hányan jelentkeztek ott helyben. Gondolom, ott helyi utászok futhatnak az etiópok előtt...

A rajtcsomag átvevő helyét csak úgy lehetett megközelíteni, ha közben átverekedtük magunkat a teljes expo területén. Kb. 300 méter üzletlabirintus. A legutolsó stand volt a rajtcsomag átvétel. Más út nem vezetett oda.

A rajtcsomag meglehetősen gazdag volt. Az apró de futáshoz is használható reklámajándékon kívül (kulacs, csukló-kulcstartó, ruhazsák, űrkaják stb.) kaptunk egy jó minőségű Asics téli technikai futónadrágot és egy hosszúujjú technikai felsőt. A nadrág különösen jó, ráadásul szép is, bár hozzám talán túl fiatalos. Azért ebben fogok futni hidegben. (Azóta kipróbáltam -5 ºC-ban: nagggyon jó!)

Tésztaparty

... na az nem volt. Illetve volt egy kis kitelepült kifőzde az expo területén, ahol spagettit lehetett venni. Mire eljött az ebédidő, és megéheztünk volna, már rengetegen álltak sorban a 0 szabad ülőhelyre.
Kihagytuk.

Illetve mégsem: a privát tésztapartin bepótoltuk penne tészta és pizza formájában. Ja, és most már tudom, hogy két és fél deci vörösbor a maraton estéjén kifejetetten kívánatos a másnapi jó teljesítményhez!

Ha már ott voltunk

Délután egy kis városnézés, először felderítettük a másnapi rajthelyet, a város kis hegyének tetején, a Michelangelo téren. Ott sötétedett ránk.

A tér közepén egy Dávid-szobor kompozíció:

Jó kilátás nyílik innen a történelmi városközpontra:

Körülbelül szemben, a folyó túlparján, egy katedrális előtti téren lesz a befutó.

A rajt

Már a szálloda halljában óriási hangulat volt reggel. Népes egy nemzetiségű futókolóniák gyülekeztek, fényképezkedtek és örömködtek.

A Michelangelo térre menet egyre sűrűbben botlottunk futókba. Sokan viselték azt a szintén a rajtcsomagban kapott nylonkabátot, amelyet arra a célra adtak, hogy a start előtt ne fázzunk, és ami a startkor eldobható:

A tér már tele volt maratonistákkal, mire felértünk. A Dávid szobor talapzatát is megszállták:

Ideális futóidő volt. 10-11 ºC, felhős, szélcsendes. Egy picit dideregtem, de mégis a teljesen rövid felszerelés mellett döntöttem: futóshort, vékony, rövidujjó technikai felső. Ez így jónak is bizonyult, sőt, a póló helyett trikó is elég lett volna. Asics 1100-as cipő, mostanában ez a kedvencem utcai futáshoz.

A képen is látható sárga felsőket, mint már említettem, a rajtcsomagban kaptuk, hogy a beállás és a rajt közötti időszakban melegen tartson. De sokan nem ezt használták, hanem saját megunt ruháikban jöttek, és a rajt előtt közvetlenül kitették a zárókordonra (erről a szokásról már olvastam, nagyobb külföldi maratonok leírásaiban). Egész jó cuccok is voltak közöttük. Úgy láttam, egész iparág alakult erre a szokásra, a kordonon kívül - nem futónak kinéző - egyének mustra és válogatás után összegyűjtötték a jobb darabokat.

Beálltam a helyemre 10 perccel a rajt előtt. Legalábbis ahogy akkor képzeltem.

Budapesten, fél órával a rajt előtt Péter Attila már elkezdi csinálni a hangulatot, majd egyre fokozza, ahogy közeledik a rajt, hangja egyre emeltebb, a végén együtt számoljuk vissza a másodperceket. Majd eldördül a rajtpisztoly valami nagy ember vagy híresség kezében.

Itt ez egy picit egyszerűbben folyt le.
Eljött a 9 óra, a rajt ideje. Nem történt semmi.
9:05, ennyi csúszás még belefér, elvégre Itáliában volnánk. De még mindig semmi.
9:10, nahát ez már azért sok, da hát, ugye az olaszok.

Aztán 9:15-kor a két magasban lévő helikopter közül az egyik lejjebb jött, kétszer körberepülte a tömeget, gondolom jó felvételeket készített.

... és 9:20-kor mozgolódás támadt.

Elindultunk.

Én nem hallottam sem visszaszámlálást, sem startpisztolyt. Igaz, nem is volt a kiírásban, hogy lesz.

Közben persze azon izgultam, mi lesz, ha a sziesztát is megtartják, és nem lesz aki fogadjon bennünket a célban.

 

A futam

Az indulás után az első 4 km fás, parkos környezetben haladt és nagyon enyén lejtett.

Mondanom sem kell, mi volt a késleltetett rajt eredménye: a start utáni első bokros részen aki tehette - vagyis a fiúk - megálltak anyagcsere egyensúlyukat helyreállítani. A futók tudják, a többiek most megtudják, hogy a rajtba mindenki igyekszik jól hidratált állapotban beállni. Vagyi az utolsó órákban igyekszünk folyadékkal feltölteni megunkat, persze csak annyira, hogy a gyomorban ne sok legyen a rajt pillanatában, mégis valamennyire szükség van. Úgy számítjuk ki, hogy a futás elkezdése után már az izzadással fogjuk kiadni magunkból a fölösleget. Ha csúszik a start, akkor erre nincs lehetőség, így marad a másik módszer.

A firenzeieknek meg meg lehet a véleményük a futókról, legalábbis aki a környéken lakik.

Időmérés

Chipes időmérés volt. A budapestitől(Championchip rendszer) eltérően nem cipőre erősíthető chipet kaptunk, hanem a rajtszám hátsó oldatára volt felragasztva és feltűzve.

Ez majdnem problémát is okozott, a chip leadásakor vettem észrem hogy alig tartotta azt valami, csoda, hogy nem hagytam el.

Öt kilométerenként volt ellenőrzési pont, ennek megfelelően szerepeltek a részidők az eredménylistában.

Az eredmények az interneten tekinthetők meg, postai úton nem küldenek semmit. Rajtszám vagy név alapján kereshetők a futók, és a kikeresett eredményből ún. Diploma készíthető (PDF), kinyomtatva egy igen pofás kis oklevelet kapunk, firenzei háttérrel, Dávid szoborral természetesen, de vannak rajta adatok is :), a szokásos bruttó és nettó idő, abszolút és korosztályos helyezések, valamint az 5 kilométerenkénti részidők.

Frissítés

A frissítés nagyon rendben volt.

A frissítőpontok itt 5 kilométerenként helyezkedtek el. Szokásos izotóniás ital, víz, szőlőcukor, gyümölcsök (alma, narancs, nem mondom másra is számítottam, ha már a mediterrániumban vagyunk)

Szintén 5 kilométerenként voltak vizes szivacsos állomások, de elcsúsztatva a "rendes" frissítőállomások közé félúton.

Ez jobb megoldás elvileg, mint az itthoni, ahol egymás mellett helyezkedik el a kétféle frissítés, mert egy megállással nem tölt el annyi időt ez ember, nem beszélve arról, hogy étel-itallal a kézben amúgy sem könnyű szivaccsal lemosnia magát (polipok előnyben).

Másrészt itt nem úgy volt, hogy mindenki kap egy szivacsot a rajtcsomagban, aztán már csak vizet kell hozzá "vételezni" az állomáson, hanem hosszú asztalokon kinn voltak a vizes szivacsok - értsd vízzel csordultig feltöltött szivacsok - és csak fel kellett kapni egyet közülük. Ezt én is igénybe vettem néhányszor. Itthon nem nagyon szoktam, igazából nagyon kimerültnek kell lennem hozzá, hogy legyen gusztusom belemártani a szivacsomat az előttem már esetleg több száz ember által használt edénybe.

FOLYTATÓDIK...

Nem folytatódik... jönnek az új események.

Torzó marad. 

Majd esetleg, ha nyugdíjas leszek, és sok időm lesz, és még érdekelni fog a téma, és még emlékezni is fogok rá. :)