Gondoltunk egy merészet, futós szintidőre neveztünk. Normál pályán ez nem lenne kihívás, de a Bakony az Bakony, ráadásul egy esős hét után vagyunk. Abban bíztunk, hogy a hóolvadás már egy jó hete megkezdődött, és az igazi dagonyát az tudja okozni.
Végül viszonylag jó volt a talaj, az út nagy részén szinte optimális keménységű, hála talán a tegnapi szeles napnak, de pár felvágott saras rész, és a sok bedőlt fa, levágott faág rendesen lassított bennünket.
A medvehagyma talán most van legerősebb szakaszában, többször is kilométereken át kísért bennünket a fokhagyma illat, főleg a Bakonybéltől közvetlenül északra fekvő részeken.
Sikerült a célidő is, fél órával a futós szintidő előtt beértünk, pedig volt benne 1-2 elkavarás és egy kisebb baleset.
Futókirándulás, instant kör, 57 km 1610 m szinttel
