04:00-ra állítottam a vekkert.
03:57-kor magától kipattant a szemem.
5 óra alvás után jó fázisban, kipihenten ébredtem, ennél jobban nem is kezdődhetett volna a mai vállalkozás.
Amely vállalkozás abban áll, hogy szeretném megfutni, illetve megjavítani a Vérkörön az eddigi legjobb időmet.
Egészen pontosan 11:30 a terv, amely 13 perccel jobb eddigi legjobbnál.
A vörös kódos terv pedig 11:20.
(Aki nem vérkörözik, innen ne is olvassa tovább, mert hosszú és unalmas lesz... de a végére esetleg érdemes elugrani.)
Ritkán megyek időre, többnyire csak a "jóleső" teljesítés a cél, aztán kijön belőle, ami kijön, de ez most egy ilyen eset.
Úgy éreztem, hogy most bennem van ez az eredmény, mert az utóbbi egy hónapban 42k és 21k terepen is viszonylag könnyen értem el az eddigi legjobb időimet, úgy, hogy nem is volt célom.
Ami ellene szól, az csak a helyenként mély avar, amely lassító tényező, mivel nem tudni mit rejt, így óvatosan kell hozzáállni.
A másik pedig a nemrég lezajlott 2 náthám és a nem teljesen meggyógyult sérüléseim, amelyek hatása megjósolhatatlan ilyen távon, esetleg csak 8-10 óra után jön elő. (De ez csak kockázat volt, szerencsére nem jött be.)
A harmadik, tényleg csak apróság, hogy az utolsó óra fejlámpás lesz, ami picit mindig lassít, még avar nélkül is.
Persze ilyen távon, ennyi idő alatt még sok minden más is közbe jöhet.
Lehet, hogy erre ez az utolsó alkalmas hétvége Vérkörre az idén, pár nap múlva jönnek a vadászati lezárások, még nem elemeztem a Vérteserdő tájékoztató térképeit.
Reggel a szokásos vérkörös-hosszúfutásos rutin elvégzése, majd 5:00-kor már Editet veszem fel.
Oroszlányba menet a szokásos 2 helyen depózunk, amúgy mostanában már egyikre sincs igazán szükség, mert mindketten csak folyadékkal frissítünk, és Gánton meg Kőhányáson is van kút, de nem bízzuk a véletlenre.
Oroszlányba érve 8 fok, viszont szinte viharos szél, kiszállni sincs kedvünk a kocsiból, szerencsére nem sietünk, mert még van 15 perc az indulásig, amit a napkelte előtti 50. percre terveztem.
Be kell öltözni, vékony hosszú nadrág, felülre 3 réteg rövid ujjú vékony öltözet (alátrikó, póló, vékony mellény) + karszár, mert igen kellemetlen a szél. Ennél több máskor általában szélcsendes fagyban sem kell... aztán a felső rétegek hamar lekerülnek, amint beérünk a fák közé, majd a karszár is. Elég egy póló, mert a hátizsák hátulról melegít.
Igen jól (terv szerint) haladunk.
Vitányvár (11k) előtt megérkezik a "meglepetésvendég", Szilvi (na jó, csak Editnek volt meglepetés, nekünk volt benne egy kis előkészítő szervezőmunka). Szilvi földjén vagyunk, neki ez a környék a fő edzőterepe.
Sokat aztán nem látom a lányokat, rendszerint előttem vannak, és csak néha látótávolságban.
Azért párszor megvárnak, hogy utána pár perc múlva ismét eltűnjenek.
Az első, csákányospusztai ponthoz (16k), a szurdokvölgy aljára 2 perc "késéssel" érkezünk - etalon az eddigi legjobb részidőm lesz mindenütt. Belefér, volt pár új akadály, plusz az avar. Mondjuk az később is lesz...
Szép Ilonkánál (20k) tartály és kulacsok töltése - a forrás sajnos alig csordogál, pedig ez a legmegbízhatóbb természetes vízvételi hely a körön -, következő kút csak Csákváron lesz. Ez 7-10 perces kitérő szokott lenni, de nem kihagyható.
A második pontnál, Új Osztásnál (22k) már 2 perc előnyöm van.
Szilvi eddig jött volna terv szerint, de rábeszélem egy kis túlórára. Mondjuk nem volt túl nehéz, szeret futni... Eljön velünk a Fáni-völgyig.
Közben van a megújult Sárkánylyuk-völgy, amelyet szépen kitakarítottak az erdészek, és visszaállították eredeti állapotában - vagyis a kurrens része továbbra sem jól futható a kövek és a törmelék ágak miatt, de legalább jól gyalogolható. Kb. 10 percet nyertünk is, úgy saccolom.
A Fáni-völgyben aztán Szilvi hazafelé fordul, ketten megyünk tovább Edittel.
Csákváron a vadászkápolnánál (35k) 7 perc az előnyöm a tervhez.
Utána 3 km-rel a csákvári kék kút, elég lesz 2 kulacs töltés, 8 km következik csak a gánti depónkig.
42 km, a Gánt előtti VK pontnál, a Gém-hegyen már 17 perc az előnyöm, és jó erőben vagyok, jólesik és könnyen megy a futás.
Feldob, hogy nem estem el eddig, pedig csak a Gém-hegy fennsíkján eddig már 3x is a Vérköreimen. Most megúsztam a teljes távon... igaz különösen vigyáztam, tudom, milyen egy fájó bordára vagy vállra ismét ráesni. Volt ugyan pár könnyű bokakifordulás az avar alatti gördülő köveken vagy ágakon, és pár apró botlás, de most mindegyiket sikerült jól kezelni.
45 km-nél van a gánti depónk. Most egy hosszú, háromórás szakasz következik majd vízvételi lehetőség nélkül. Úgyhogy feltankolunk, tartály + kulacsok, izo + víz. Edit izo nélkül nyomja.
Gánt után egy hosszú alattomos emelkedő a Géza-pihenő (50k) hegyének aljáig. Itt a legvégén kicsit elterelték az utat, de előnyére vált.
A hegy kb. 1 km-es emelkedőjén aztán jön a meglepetés, szorgos kezek beborították nyesedék gallyal az utat. Hegymenetben szerencsére ez nem lassít annyit, de így is +4 percbe kerül, hogy nem lehet felvenni a tempós gyalogló ritmust.
Géza után a Vércse fa, itt mindig örülök, hogy nem a Vércse 100-on vagyok - hiába akkor már csak 12 km lenne hátra, így meg még 25.
Aztán hosszú lejtő a szentgyörgyvári vadászházig, helyenként köves és avaros, de azért elég haladós.
Mindszentpusztánál (57k) már 25 perc előny az eddigi legjobbhoz képest.
Ebből lehetne egy várakozáson felüli igen jó idő, akár 11 óra körül is.
De nem lesz. Innentől kezdve nem esik jól az izo, hiába váltogattam az ízeket. Aztán már a víz sem. Feszül a hasam, és egy korty bármi után is hányingerem van. Aztán már anélkül is.
19 km van hátra... Innen kezdve a végéig a fogyasztásom 5 dl víz, semmi izo.
(Lehet, hogy valami tegnapról áthozott problémával állok szemben, mert a táv első felében volt már 3 hasmenéses megállásom, amiből összesen 3 Imodium segített ki végül.)
És hát ami ezzel jár... lassulás. Előtte igyekeztem 130-140 között tartani, most 110-115-ös pulzussal eléhezve haladok. Nem is merem feljebb vinni, mert pont az ilyen állapotokban szokott előjönni a szívbajom. Annyit nem ér az a rekord. Szóval futás-gyaloglás, futás-gyaloglás következik. Már síkon is, sőt a hosszú lejtőkön sem tudok végig futni.
Az előnyöm a tervhez képest egyre fogy, nem hogy növelni, már tartani sem tudom.
Kőhányási depo (64,5k). Edit már régen végzett, itt vár, én gyorsan feltöltöm a kulacsomat, sejtem, hogy nem sok mindenre lesz már szükségem a végéig. Még 12 km, az elején egy utolsó heggyel Várgesztes előtt.
Még van 2 órám arra, hogy a legjobb időmmel beérjek, remélem ez még így is menni fog.
Már naplemente ideje van, kezd szürkülni, de az utolsó hegyre még feljutunk lámpa nélkül.
Átbukunk a hegyen, hamarosan jön a Várgesztes VK pont (68k). Csekkolok, 11:30 célidőt jósol nekem a rendszer. Mivel az utolsó szakasz sokkal könnyebb az átlagosnál, itt szoktam még átlagot javítani, akár 10-15 perccel hamarabb beérve a becslésnél. Most ez nem lesz így, tudom, marad a tisztes helytállás.
Felvesszük a fejlámpákat. (Szeretem a lámpás futást, ha nem egész éjszaka tart.) Szerencsére könnyű szakasz jön, az avar is csak max a negyedén takarja az utat.
Kiérünk a majki műútra. Innen szinte méterre pontosan 2 km van hátra, és van 18 percem a a 11:30-as célidőmig. Ez máskor nevetségesen sok volna, még a Vérkörök végén is, most kétesélyes.
Futás-gyaloglás. Kicsit kockáztatok is, ezt már nem engedem el, a futós szintidő (12h) még szívbajjal is meglesz, de ha nem kattan be, akkor teljesülhet a célom.
Sportcsarnok (76k), csekkolok.
És a poén: 11:30:00. Másodpercre. Ilyet direkte sem lehet...
A terv hát teljesült, ha nem is így gondoltam.
De nem lehetek elégedetlen. Most ennyi volt bennem.
És ez a kerek szám, a 11:30:00 pedig talán még szebben is mutat, mint mondjuk egy 11:19:43...
Vérkör, instant túrafutás, 75 km 1780 m szinttel (Garmin szerint, de ez kicsit sok, valószínűleg a front megbolondította kicsit a barometrikus magasságmérést.)
... és hát, aki profi a futásban, profi az írásban is, olvassátok el Edit Máténé Varju posztját is:
